Testi fejlődés

„Hogy megnőtt ez a gyerek!” – mondják csodálkozva sokszor a rokonok. Repülnek a hónapok, de mi együtt töltjük a mindennapokat csemeténkkel, ez nekünk annyira nem drasztikus változás. Bezzeg, ha előkapunk egy fényképet a fiók mélyéről, rácsodálkozhatunk, hogy: „Jééé, tényleg. Megnőtt.” De még milyen sokat! Megnyúlt, elvesztette babás jellegét, és majd lassan egy kis komoly, iskolaérett kisemberke lesz. Huhh, de szaladnak az évek!

Magasságát, súlyát már ritkábban kell mérnünk, elég félévente, és csak abban az esetben kell orvoshoz fordulnunk, ha magassága nem változik 6-8 hónap alatt. Ez lehet hormonhiány, és megfelelő pótlással újra indulhat a növekedés, viszont ha késlekedünk, a lemaradást már nehezebb behozni. Mindenesetre heti gyakorisággal felesleges már ellenőrizgetnünk a csemeténket.

Ha súlya gyorsabban gyarapodik, a magassága viszont nem sokat változik, ez lehet annak a jele, hogy meghízott a gyerek. Ekkor nem szabad legyinteni, hogy majd nő még, és nyúlik is, ez majd változni fog, kinövi az ovis kori duciságot. Nem, sajnos ez a dolog nem feltétlen így működik. Ez később akár súlyos problémákat is okozhat (testit is, lelkit is), ezért figyeljünk fokozottan az étkezésére (minőségére és mennyiségére) és a megfelelő mozgást biztosítsuk neki.

Óvodás korban fejlődik a mozgáskoordináció, sokkal ügyesebb lesz dolgokban. Fokozatosan erősödnek a gyermek izmai is, de ehhez évek kellenek, most sokszor még elég vékonynak, törékenynek látjuk végtagjait.Nagy a mozgásigénye egy ovisnak, míg az idegrendszeri folyamatoknál a serkentés a gátlással ki nem egyenlítődik. Ezért jellemzőbb egy három évesre a folyamatos nyüzsgés, később viszont már 5-6 évesen higgadtabb, nyugodtabb lesz. Mozgása ebben a korban már akaratilag befolyásolt, képes a gyerkőc mozgását, és viselkedését is szabályozni.

A sokféle és változatos tevékenységnek, játéknak következtében a mozgásformák folyamatosan és észrevétlenül gazdagodnak. A játszótéri kergetőzések, mászókázások, foci a nagymozgásokat fejleszti, a benti alkotótevékenység, a gyurmázás, rajzolás, építés pedig a kéz finommozgásainak fejlődését segíti elő. Alkalomadtán ne sajnáljuk ezekre a plusz időt, adjuk meg a lehetőséget gyermekünknek a minél több játékra, mozgásra. Az önálló gyakorlással a személyisége is fejlődik, előjön, hogy „megcsinálom, mert képes vagyok rá”.Fontos lépés a mozgások kombinációja, mikor a már megtanult mozgásformákat képes lesz egymásba fűzni. Ezt játék keretében, sok gyakorlással és a kombinációk variálásával fejleszthetjük.

A mozgásfejlődés zavarában két dolog fordulhat elő, a túlmozgékonyság (hipermobilitás) és a mozgásgátoltság; mindkettő esetében érdemes a lelki okokat, hátteret vizsgálni.Manapság világunkra a mozgásszegény életmód általánosságban jellemző. Figyeljünk rá, hogy gyermekünk értelmi fejlesztése mellett kellő időt fordítsunk testi fejlődésére is, sokat mozogjunk, sokat legyünk friss levegőn és táplálkozzunk egészségesen. Követendő minta lesz ez később gyermekünk életében.

A mozgás fejlődése

Kézügyesség

vissza>>>