Szórakozás-Kúltúra

Játsszunk együtt! „Nyertem, nyertem!” – sikít csemeténk az örömtől, kipirult arccal. „Én vagyok a legjobb és ezért győztem”. Kis fejében biztos, hogy ez a következtetés. Még tapsol is hozzá. Mi meg elgondolkozhatunk, mennyire nem szerencsés ez adott esetben, hogy mindig nyerni hagyjuk. Elrontottuk? Ebben a dologban lehet... tovább>>>

Alkossunk együtt! Csúszik a papíron a ceruza, nézem kissé még reszketősnek tűnő vonalát. Nem beszélgetünk, csak valami modern zene szól a rádióban. Akárcsak ő, én is visszatartom a lélegzetem, és az alkotó munka nagy segítője és előrelendítője, a szájnyalogatás sem maradhat el. A gyerekkel együtt izgulok, hogy sikerüljön... tovább>>>

Mondókák, dalok, mesék: A gyermekünkkel való játékba nyugodtan belecsempészhetjük a mondókázást, énekes játékokat. Ahogy egyre több dallal, mondókával, énekkel ismerkedik meg, úgy fejlődik emlékezete, figyelme, kreativitása. De ne elégedjünk meg sima kis énekléssel! Változtassuk a tempót, a hangsúlyt, a hangmagasságot. Teljesen leköti a figyelmét, nem nehéz eljátszani ezzel, és ebből rengeteget tanul a gyerkőc... tovább>>>

Filmek, színház, könyvek, zenék: Ha színházban látok egy gyereket, mindig megmosolyogtat. Izeg-mozog, de a „csodaélmény” ott tükröződik a kerekre tágult szemében. És persze néha hangosan kommentál, általában a mellette ülő szülő felé. A kis kritikus. Persze néha a színpad felé is kiált, „Vigyázz!”, „Jajj, neee!” – éli bele magát a mesébe teljesen... tovább>>>

Hagyományok: A felnőttek többségének néha nyűg egy ünnep. Készülődni kell, átvarázsolni az otthont, feldíszíteni, ahogy magunkat is legbelül. Megvenni az ajándékokat, megsütni, megfőzni mindent, felállítani a fát és kitakarítani a lakást, megszervezni a rokonokkal való találkozást... tovább>>>

vissza>>>