Szocializáció

A gyermek a szocializáció során sajátítja el a társadalom értékeit, szokásait, szabályait. Egy gyermek életében a család az első közeg, ahol kapcsolatokat alakít ki másokkal, és alkalmazkodik környezetéhez. Megtanulja, hogy hogyan kell viselkednie különböző helyzetekben, hogyan lépjen kapcsolatba másokkal, miként érvényesítse akaratát, vagy adott esetben hogyan védje meg magát. Megtanulja a család értékrendszerét, szokásait. Itt rögzülnek benne nem csupán az otthoni, hanem a társadalmi értékek és elvárások alapjai is.

Elengedhetetlen a pozitív, érzelem teli kapcsolat gyermekünkkel ahhoz, hogy valamilyen belső kontrollt építsen ki viselkedésének irányítására, mivel az érzelem teli kapcsolat hiánya megakadályozza, hogy a sokféle társas hatáshoz pozitív vagy negatív minősítések társuljanak.

Kisgyermek korban a játékkezdeményezésekkel a felnőtteket is próbálja a gyermek a játékokba belevonni, főleg az szórakoztatja, ami kölcsönös. Ekkor kezdi el az utánzást is. A családtagok jelentik az első modellt a gyermek számára. Utánozni kezdi a szülőket, nagyszülőket, testvért, mindezt játék keretén belül. Eljátsszák a családon belül látott szerepeket; a lányok főznek, a fiúk barkácsolnak. Mindeközben rengeteg tapasztalatot szereznek. Lehetőség szerint hagyjuk, hogy egyedül oldjanak meg a dolgokat, ne csináljunk meg mindent helyettük, mert ez később az önállósodási folyamatukat korlátozza, és az önbizalmuk is csökken. A kudarcok is formáló erejűek, nem kell pánikolnunk tőle, hogy gyermekünk ezt hogyan viseli.

Sokszor felmerül a nevelés során, hogy engedékeny legyek, vagy korlátozzam a gyermekem valamiben. Kell a kontroll, de megfelelő egyensúllyal, mert a kontroll hiánya éretlen viselkedéshez, a felelősségtudat kialakulásának hiányához, míg a túlzott kontroll pedig a személyiség sérüléséhez vezethet. A helyes egyensúly megteremtése vezet a sikeres és egészséges szocializációhoz.

Az egyik legfontosabb dolga a családnak a beszéd megtanítása a gyermeknek, hiszen vágyait, szükségleteit ennek segítségével tudja majd környezete felé kommunikálni, és ez a közösségbe adás egyik fontos feltétele. Mesékkel, mondókákkal, énekekkel gazdagíthatjuk beszédét, fejleszthetjük szókincsét. A vele való foglalkozás kihat az értelmi fejlődésére is.A járáson és beszéden kívül a szobatisztaságot is ebben az időszakban tanulja meg a gyermek, hogy a saját testi funkcióin bizonyos helyzeteken belül uralkodni tudjon. A szobatisztaságra szoktatásnak nagy jelentősége van a későbbi jellem alakulása szempontjából, ennek megtanulása az őt körülvevő társadalom követelményei szerint alapmodell lehet sok hasonló helyzetben a gyerek számára. A szülők hogyan vették erre rá, hogyan bíztatták és támogatták benne, vagy adott esetben mennyire büntették, mindez szerepet játszik abban, hogy a külvilág elvárásait hogyan fogadja majd később.

A dackorszak is egy fontos lépés a gyermek életében, ilyenkor saját szociális erejét próbálgatja; mit ér az ő akarata, meddig mehet el a szülőkkel szemben az ellenszegülésével. Ebben az időben lesz számára világos, hogy ő is egyén, a család (közösség) tagja.Az ember társas fejlődését alapvetően meghatározza, hogy kisgyermek korában más emberekkel mennyire tud tartós kapcsolatot kialakítani. Ez a szocializáció döntő tényezője.

Másolt modellek

Férfi-női szerepek

Közösség

Család

vissza>>>