Óvodai élet

Vajon mennyi idő alatt fogadja el a csoporttársakat, az óvó néniket, a gondozókat? Megtalálja majd a helyét, tud alkalmazkodni másokhoz? Elfogadja a szabályokat? Ki tudja majd várni sírás, nyugtalanság nélkül, amíg megérkezünk érte? Lesznek majd barátai? Sokat fog betegeskedni? Meg tudja védeni magát, ha szükséges? Fog majd rendesen enni? És egyáltalán, mit csinálnak ott egész nap?

Ezek a kérdések minden kezdő kisóvodás aggódó szüleit foglalkoztatják.

A szülők és a pedagógusok sokat segíthetnek egymásnak és a gyermekeknek, hogy minden a lehető legjobban alakuljon az indulásnál, és a kezdeti aggodalmakat, legalábbis egy részüket, a megkönnyebbülés váltsa fel.

Járjunk utána annak, milyen nevelő-fejlesztő munka folyik majd a csoportban.Mert ha – az első hetek, hónapok múltán – óvodásukat faggatva várunk válaszokat, előre szólunk, ne tápláljon senki túlzott reményeket! „Csak játszottunk”– feleli majd csemeténk, mikor arról faggatjuk, mit is csináltak a mai napon. És neki van igaza: mert az oviban a játék által észrevétlenül tanulnak, és játékosan bővítik ismereteiket, fejlesztik képességeiket. Az óvodában ezért többféle játék is van: a valamilyen mozdulatot, folyamatot ismétlő, gyakorló-utánzó játék (például fajáték húzogatása, építőkockák egymásra rakása) főleg a kiscsoportban jellemző, a bonyolultabb játékok pedig: a szerepjáték, az alkotójáték és a szabályjáték. Persze azért mi még emlékszünk a régi-régi ovinkra, és tudjuk: fognak majd mondókákat és körjátékokat tanulni, furulyaszót hallgatni, bábozni, virágot ültetni, gyurmázni, és csodaszép meglepetést készítenek majd anyák napjára.

Nézzük meg vázlatosan óvodáink „kötelező” alaptevékenységeit.

Minden óvodának van az adott évre vonatkozó helyi nevelési programja, melyek az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára épülnek, és több tevékenységformán keresztül készítik fel a gyerekeket az iskolai életre.  Az óvoda pedagógusai mindig megtervezik az adott hónapra a különböző tevékenységeket, foglalkozásokat, amelyek egymásra épülnek a hetek során, és az ismeretanyag pedig folyamatosan bővül a gyerekek életkorának, értelmi szintjének, érdeklődésének megfelelően. Ezek a területek: mese-vers; ének-zene, énekes játék; torna; vizuális tevékenységek (rajzolás, mintázás, kézi munka); illetve a külső világ tevékeny megismerése a matematikán és a természeti, társadalmi környezet megismerésén keresztül. Ezek a tevékenységformák megvalósulhatnak szervezett formában (ezek az óvodai foglalkozások), de a mindennapi tevékenységekben is megjelennek: beszélgetésekben, megfigyelésekben, akkor, amikor búzát csíráztatnak, tojást festenek, ünneplik a Föld napját, a madarak és fák napját, a maci kibújását februárban. És amikor diót gyűjtenek és ritmust ütnek vele, mondókáznak és mesélnek róla, akkor sokkal többet tanulnak, mintha „csak” magyaráznának nekik a világról vagy éppen természetfilmet néznének. Mert ebben a korban csak így lehet tanulni.

Napirend

Óvodai integráció

vissza>>>