Kapcsolat a babával

a

1. Kapcsolatfelvétel a baba és mama között

Egészen a 20. század végéig alábecsültük az anyaméhben élő babák képességeit, és az anyák, valamint szűkebb környezetük hatását a magzatok fejlődésére.

Az anya-magzat kapcsolatanalízis (ami egy mélylélektani hátterű kapcsolatfejlesztő módszer az anya és a méhében hordott babája között) tapasztalatain keresztül ma már tudjuk, hogy a babával a kapcsolat felvehető a beágyazódás pillanatától fogva, és akkor a baba a maga szintjén az első pillanattól kezdve érzi, hogy egy másik lénynek - aki el- és befogadja őt - tudomása van róla.

2. Nem lépnek fel szülési komplikációk

Ennek a korai kapcsolatfelvételnek a segítségével már elkerülhetők a későbbi depresszív hangulati zavarok, az önértékelés labilitása, a magabiztosság hiánya. A korai kapcsolatfelvétel és a rendszeres kapcsolattartás a babával pedig azt eredményezi, hogy nem lépnek fel szülési komplikációk, nincs koraszülés, far- vagy harántfekvés, nyitott méhszáj. Kapcsolatanalízisben lévő kismamáknak olyan mély és tartós kapcsolata alakul ki nemcsak a babájukkal, de a méhükkel is, hogy az esetlegesen kinyíló méhszájat be tudják csukni, a szülés/születés időpontját a babával meg lehet beszélni, és a kicsik az átlagot messze meghaladó érzelmi- és intelligenciaszinttel jönnek a napvilágra.

3. Érti az anyját

Az sem mellékes, hogy anya és babája zavartalanul képes egymásra hangolódni, pontosan értik egymást, a babák általában még egy kicsit ebben előbbre is tartanak, mint az anyjuk. Vagyis jobban értik a mamájukat, mint fordítva. Az anyák önértékelése és belső stabilitása, biztonságérzete is megnő, harmonikusabb az egész család. Ezek a babák jól szopnak, éjszaka jól alszanak, nappal nagyon kommunikatívak, éberek, gyakran szívesen eljátszanak magukban is; meglepően jó a kapcsolatteremtő készségük, és olyan belső érzelmi stabilitást mutatnak, ami a babakorra egyébként nem jellemző.

4. Különálló személyiség

Minden eddigi tapasztalat tehát azt erősíti, hogy a babát a fogantatás pillanatától kezdve különálló személyiségnek kell tekinteni, és az anya feladata tulajdonképpen abban áll, hogy a babájával való kapcsolatfelvételen keresztül olyan együttműködést alakítson ki vele, amelynek segítségével a kicsinyének lehetővé teszi, hogy hozzáférjen a teljes fejlődési kapacitásához, és azt maximálisan ki tudja használni. Az anya-magzat kapcsolat alapállása és mottója a következő lehetne: "a lelki egészség ott kezdődik, ahol az élet maga: az anyaméhben". Ma már a születésről kezd eltolódni a hangsúly magára az anya-magzat kapcsolat fejlesztésére.

5. Átadni magát

Persze nem adatik meg minden kismamának az a lehetőség, hogy anya-magzat kapcsolatanalízisben vegyen részt. Van számos más esély arra, hogy külső szakember segítségével alakítsa, fejlessze a kapcsolatát a babájával. A sorozatunk következő részében több ilyen gyakorlatot fogunk ismertetni a megfelelő idegrendszeri háttérrel együtt.

6. Figyeljünk befelé

Egyelőre arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a babával való kapcsolatfelvétel a kismamától figyelmének befelé, a test belseje felé fordítását igényli, méghozzá relaxált, nyugodt állapotban. Sajnos a technikai civilizáció fejlődése leszoktatott bennünket arról, hogy befelé figyeljünk, és próbáljuk megérteni a saját testünkből jövő jelzéseket. A kismamának, ha a babájával fel akarja venni a kapcsolatot, először át kell adnia magát a saját testének, majd fel kell vennie a kapcsolatot a saját méhével. Ha ez sikerült, akkor a picivel való kapcsolatfelvétel már automatikusan megtörténik.

vissza>>>