Amikor első csemeténk készül átlépni az iskola kapuját, sokszor elbizonytalanodunk, megfelelő időben indítottuk-e el ezen az úton, vagy várhattuk volna még vele egy évet. Dr. Vekerdy Tamás azt írja Gyermekek, óvodák, iskolák című könyvében, hogy: „Van az iskolába lépésnek egy ideális időpontja, amikor a gyerekben valódi kíváncsiság ébred újra a világ és az ember dolgai iránt, lehiggad és készen áll arra, hogy rajongásával egy családon kívüli felnőtt – őt rendszeresen tanító, orientáló felnőtt – felé forduljon.”
Azért, hogy ezt a megfelelő időpontot a lehető legjobban eltaláld, szakértők bevonásával kutatjuk az iskolaérettség feltételeit. Megvizsgáljuk, hogy milyen pszichés, testi és szociális fejlettség szükségeltetik ahhoz, hogy az iskolai élet első évei zökkenőmentesen teljenek gyermekünk életében.
Az sem mindegy, hogy ki határozza meg az iskolaérettséget, mert mi történik akkor, ha az óvodapedagógusok szerint gyermekünk alkalmas az iskolára, de tudatos szülőként, mi úgy érezzük még nem. És mi van akkor, ha éppen fordítva mi gondoljuk érettnek, és a nevelők nem. Rengeteg szempont, amit figyelembe kell vennünk, hogy megfontolt döntést hozhassunk a saját, és főképp gyermekünk érdekében. Ebben a kérdésben azonban a legfontosabb talán az, hogy ne hagyjuk magunkat eltántorítani az általunk legjobbnak vélt megoldástól. Mert ki más is ismerné jobban gyermekünket, mint mi magunk, ki más tudná jobban, hogy még játékra vagy már tanulásra nyitott-e.